Díszszemlét és papi áldást követően indult útnak a jubileumi, X. Görgei Emléktúra az Ifjúsági Parkból. Az ország számos pontjáról, sőt Svájcból is érkeztek hagyományőrzők, így összesen hatvanöt lóval és gyalogsággal vágtak neki a harminc-harmincöt kilométeres terepnek. Idén a közös nótázást és a táncos programokat helyezik előtérbe.
Ingyenes előadásokkal vette kezdetét az Olvasóban a tizedik, jubileumi Görgei Emléktúra. A hagyományőrzők és az érdeklődők először Görgei Artúr családfáját, életútját, valamint az 1848/49-es eseményeket ismerhették meg, egészen a szöllősi fegyverletételig. Dr. Hermann Róbert hadtörténész beszélt Görgei döntéseiről, sikereiről és azok hátteréről.
„A hadműveleti külső vonalon, vagyis a hosszabb úton mozogva is mindig előbb ér oda mint az oroszok. Gyakorlatilag július végén a Hernád és a Sajó mellett vívott összecsapások után, amelyek mindegyikében lényegében a magyar fél sikeresen veri vissza a támadásokat, sikerül átkelni a Tiszán, és megindulni déli irányba, hogy a többi magyar sereggel egyesüljön. A saját erőinek a négyszeresét foglalkoztatja, minden egyes összecsapásban gyakorlatilag sikeresnek mondható, és a bolondját járatja az ellenséggel” - mondta dr. Hermann Róbert, hadtörténész.
Ezt követően dr. Hecker Walter egyetemi tanár, a magyar lovassport és lótenyésztés szakértője tekintett vissza a magyar ló történetére. Felidézett két, Moszkvában született doktori disszertációt, amelyeket Veres Péter, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi intézetének oktatója kapcsolt össze. Ezt követően Rombauer Tamás az arab lovakról beszélt.
„Az egyik azt mondta ki, hogy a Krisztus előtti első és második évezred fordulóján alakult ki az eurázsiai lovas nomadizmus, monocentrikusan, tehát egy központtal. A második pedig azt mondta, hogy a magyarok ősei már ott voltak ebben az időben, ezen a helyen. Tehát a magyarok nem másoktól tanulták el a ló háziasítását, hanem igenis tevékeny részesei voltak ennek. Tehát ezért ragaszkodunk mi a lovakhoz, ezért van a vérünkben a ló szeretete” - emelte ki dr. Hecker Walter, egyetemi tanár.
Ma reggel pedig már az Ifjúsági Parkban folytatódott a program. A hagyományőrzők hatvanöt lóval és gyalogsággal gyűltek itt össze. Talián Zoltán diakónus hívta őket közös imádságra, és kérte Isten áldását a túrára.
„Hagyományőrző lovashuszár emléktúránk ebben az évben kettős jubileum jegyében veszi kezdetét. Szomorú és mégis méltóságteljes ez az emlékezés. Trianon centenáriumán az elszakított országrészek és a határon túli magyarság képviseletében indultok útnak. Teszitek ezt Trianon gyászának érzésével, de Görgei Artúr kiváló 48-as tábornokunk bátorságával is” - fogalmazott Talián Zoltán, diakónus.
Az idei évre nagyjából harminc-harmincöt kilométeres tereppel készültek a hagyományőrzők. Egyrészt a sok esőzés miatt a terepviszonyok sem ideálisak, másrészt pedig a vírushelyzet jelentette kiesés miatt ezúttal a közös időtöltést és kötetlenebb programokat helyezték előtérbe.
„Az az igazság, hogy a nótázásra, a táncos részre most egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetünk. A járványügyi helyzet miatt, bár örülnek a lovasok és hagyományőrzők, hogy lovagolhatnak, de szerintem most sokkal nagyobb élmény lesz nekik az, hogy az idén először végre találkozhatnak. Általában ilyenkorra már túl szoktunk lenni három-négy-öt-hat nagy rendezvényen. De mondhatjuk, hogy idén ez az első nagyobb lovas rendezvény. Nagyon örülnek a hagyományőrző bajtársak egymás társaságának” - hangsúlyozta Barta László, a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület alelnöke.
A túrára érkeztek lovasok és hagyományőrzők többek közt Svájcból, Fülekről, a határokon belül pedig többek közt Isaszeg, Vác és Kisvárda is képviselteti magát. A további programok közt szerepel még egyebek mellett csatajelenet, karusszellovaglás, táncház és koszorúzás is.
Forrás: www.ozd.hu
Vissza