Két huszár fogadta az érkezõket az Olvasó bejáratánál. Az érdeklõdõk és meghívottakak az épület fennállásának századik évfordulóját jöttek ünnepelni. A színházterem teljesen megtelt. Elõször Faragó Gyula egykori kormányzati fõtanácsos, gyárigazgató, olvasóegyleti elnök szavait hallhatták, abból az idõszakból, amikor átadták az épületet. A jegyzõkönyv felidézése után néhány perccel a New Step Fitnesz és Táncstúdió három légtornásza vette birtokba a színpadot. A koreográfiát kifejezetten a jubileumi alkalomra állították össze.

1923-ben a város vezetõsége felismerte, hogy szükség lenne egy olyan helyre, ahol a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmû Rt. ózdi kirendeltségének munkatársai igényes, szép környezetben tölthetik el szabadidejüket. 1924. október 19-én, azaz száz évvel ezelõtt, ezen napon át is adták az épületet.

Bukovinszky Zsolt, az ÓMÉK ügyvezetõ-fõszerkesztõje, valamint Fábián-Dobos Eszter mûvelõdési ágazatvezetõ voltak az est házigazdái. Köszöntõ beszédet Janiczak Dávid polgármester mondott, aki többek között elmélkedett azon, miket tudnának mesélni azok a százéves falak. Köszönetet mondott az elõdöknek is azért, hogy megóvták az épületet.

„Micsoda lábnyomokat rejtenek ezek a deszkák. Sztárok, színészek, énekesek, politikusok, híres emberek, fellépõk, humoristák, tudósok, szakértõk, képzõmûvészek és táncosok. Mind-mind itt jártak elõttünk és szónokoltak, beszéltek, játszottak, táncoltak, elõadtak a mi kedvünkre. Mindeközben itt hagytak nekünk egy darabot az életükbõl, mely itt, bennünk él tovább” - fogalmazott Janiczak Dávid, polgármester.

A köszöntõ után az Ózdi Szívbetegek Egyesületének produkciója következett, akik két összeállítással készültek az estre. Az elõadásuk után az Ózdi Gyöngyvirág Néptánc Egyesület apróságai rábaközi táncokat mutattak be. Az eseményen Riz Gábor országgyûlési képviselõ, miniszteri biztos is köszöntötte az ünneplõket. Felelevenítette gyermekkori emlékeit is az épületrõl.

„Tele volt ez az intézmény mindig is jó szakemberekkel. Tele volt az intézmény élettel, ez lüktetett. Tele volt kiváló ózdiakkal, mint Adorján Lajos, Mizerák István, Bender Ernõ. Sorolhatnám még azokat, akik itt képként elõjönnek. Én hiszem azt, hogy sokunkban képek villannak most fel a múltból szeretteinkkel együtt” - mondta Riz Gábor, országgyûlési képviselõ, miniszteri biztos.

Az est házigazdái a kulturális blokkok között az Olvasó múltját is felelevenítették. Hét éven keresztül üresen állt az épület. Az állaga évrõl évre rosszabb lett, de végül megmentették a kultúra központját. 2007. augusztus 28-án Hiller István, akkori oktatási és kulturális miniszter adta át a felújítás után. Ez is közrejátszott abban, hogy ez az ünnep létrejött. A múltidézés után az Ózdi Nyugdíjas Klub produkciója következett. A Szarkaláb Néptánccsoport szintén rábaközi táncokat mutatott be. Az Ózdi Néptánc Egyesület zárta az elsõ felvonást, akik felcsúti táncokat hoztak el a színpadra. Az ünnep második felvonását az ÓMI Zenés Színház tagjai nyitották meg. Több dallal készültek a jubileumi ünnepre. Utánuk az Erica C. Dance School and Company ózdi csoportjai vették birtokba a színpadot, majd a Szabad Szombat Táncegyüttes mutatta be produkcióját a közönségnek. Az Olvasóban mûködõ csoportok sorát az Ózdi Városi Vegyeskar elõadása zárta.

Az épület számos csoportnak otthont ad. Többen már évek óta dolgoznak a falai között. Az esemény végén az est házigazdái köszönetet mondtak a csoportok vezetõinek. Emléklappal kedveskedtek nekik.

„Itt kell megköszönni azoknak az elõdöknek a munkáját, akik ezt a házat ilyen állapotban hagyták ránk. Akár már ha a tervezõkre, építészekre gondolunk, akár arra a nehéz idõszakra, amikor nem használták semmire és sikerült felújítani és újra belakni. Mi is minden nap azért küzdünk, hogy itt minél nagyobb legyen az élet és felelõsség az is számunkra, hogy az ózdiakat különféle szórakoztató, kulturális, mûvelõdést segítõ programmal lássuk el” - hangsúlyozta Bukovinszky Zsolt, az ÓMÉK ügyvezetõje.

A gálát a Fever Táncstúdió elõadása zárta, akik ismert filmzenékre táncoltak. Hatalmas szikrák repültek az épületben a magasra. A születésnap elengedhetetlen kelléke volt a torta, amivel megkoronázták a jubileumi alkalmat.