Deme Barnabás, Lőkös György, Farkas István, Serfőző Miklós, Nyíri Péter, Kormos Géza, Barta Béla, Németh Károly, Kokk György, Tóth Tamás, Pomázi Lajos, Oláh Antal és Tugyi László. Idén már 35 éve a tragédiának. Az áldozatok neveit márványoszlop őrzi a temetőben. Ők vesztették életüket az Ózdi Kohászati Üzemek Folyamatos Acélművében bekövetkezett hidrogénrobbanásban.

Sokan emlékeztek ma rájuk. Somdovszki Miklós az Ózdi Vasas 1990. március 23-ai számát hozta magával, amiben az elhunytakról írnak. Több egykori gyári dolgozóval is aláíratta a lapot. Jól emlékszik a tragédia napjára.

„Jöttem hazafelé a gyárból, mi voltunk az éjszakások, a kettes műszak jött nappalra. Szombati nap volt, mikor meghallottuk, akkor elmentünk a Venczel téri borozóba, ittunk, sírtunk, délben hazamentünk, úgy mentünk vissza éjszakára dolgozni. Kemény volt, de kibírtuk, ki is kell bírni sok mindent az életben” – nyilatkozta Somdovszki Miklós.

Gyári dudaszóval kezdődött a rendezvény, majd az Ózdi Városi Vegyeskar előadásában Himnusszal folytatódott. Megemlékező beszédet mondott Marosréti-Zsuponyó Anett, Ózd város alpolgármestere.

„1990. március 3-án történt tragédia nem csak tizenhárom család, de az egykor kohászvárosként számontartott Ózd történetébe is örökre beivódott. Az a borzalmas robbanás magával ragadott tizenhárom életerős férfiembert, akik egy átlagos gyári műszakba mentek dolgozni, elmentek és többé nem tértek vissza szeretteikhez, családjukhoz. Soha be nem gyógyuló sebet hagyott hiányuk, édesanyák, testvérek, feleségek, gyermekek szívében” – hangsúlyozta Marosréti-Zsuponyó Anett, alpolgármester.

Az elhunytak lelki üdvéért a történelmi egyházak képviselői könyörögtek. Elsőként Csikainé Mihalik Éva református lelkész szólt a megjelentekhez.

„Füves legelőkön csendes vizekhez vezet engem, lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért” – fogalmazott Csikainé Mihalik Éva, református lelkész.

Tóth Melinda evangélikus lelkész szintén a Zsoltárok könyvéből idézett.

„Nagyon sokan pedig bátran mentek. Nem féltek, hanem odaálltak és végezték a munkájukat tisztességgel” – mondta Tóth Melinda, evangélikus lelkész.

Bodnár Dániel görögkatolikus parókus is az elhunytakra emlékezett.

„Minden szellem és minden test istene, ki letiporta a halált és legyőzted az ördögöt és világodnak életet ajándékoztál. Önmagadat nyugtasd meg elhunyt Béla, Barnabás, István, György” – emlékezett Bodnár Dániel, görögkatolikus parókus.

Mischinger Ferenc római katolikus plébános is imádkozott az áldozatok lelki nyugalmáért.

„Idézd mindig emlékezetünkbe, milyen rövid az életünk és milyen bizonytalan a halálunk órája. Szent lelked vezessen bennünket ebben a világban, hogy szentségben és igazságban szolgáljunk neked életünk minden napján” – fogalmazott Mischinger Ferenc, római katolikus plébános.

Ózd Város Önkormányzatának nevében Marosréti-Zsuponyó Anett helyezte el az emlékezés virágait az emlékmű talapzatánál. Az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. képviseletében Póczos József és Szilágyi István hajtott fejet a robbanás áldozatai előtt. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület képviselői is kifejezték együttérzésüket. Az Ipari Örökségvédők Baráti Körének tagjai is tisztelegtek, illetve a Rombauer Alapítvány képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait. Hozzátartozók, egykori dolgozók is megkoszorúzták az emlékművet, többen mécsest is gyújtottak. A rendezvényen a Szózat és a Kohász himnusz is elhangzott, majd az Il Silenzio zárta.